Élhettek-e az emberek egy időben a dinoszauruszokkal?
Vagy élhettek-e a dinoszauruszok az emberekkel együtt?
A két kérdés közötti különbség annyi, hogy előbbi szerint a dinoszauruszok korában már élhettek emberek, míg utóbbi szerint, hogy a dinoszauruszok kihalása után, néhányuk életben maradhatott valamilyenféle módon. Ha kiderülne- hogy akármelyik kérdésre Igen a válasz, az széttörné történelmünk alap pilléreit és a darwinizmust is eltörölné.
A történészek természetesen ezekre a kérdésekre nagy nevetve egy erős "Nem" választ adnak, mégis furcsa leletek akadnak néha régészek és kutatók kezébe. Ezeknek a felsorolása fog most következni.
1969, a Texas állambeli Glen Rose-ben a Paluxy folyó medréből tisztán megmaradt dinoszaurusz lábnyomokat tártak fel. A geológusok megegyeztek abban, hogy a folyómeder a kréta korban, a mezozoikum végén alakultak ki, ami kb. 140 millió évvel ezelőtt volt. A kiszáradt folyómedret rétegről rétegre óvatosan tárták fel. A szenzáció. hogy ugyanezen rétegben a dinók lába mellett találtak emberi lábnyomot is! Úgy látszik, mintha az ember követte volna a dinoszauruszt.
A leletet a szkeptikusok rögvest hamisításnak minősítették. Egy Glen Roseban dolgozó paleontológos, aki a nevét nem szerette volna felfedni egy interjú során ezt mondta:
"A talaj érintetlen rétegeit nagy fáradsággal emelték ki a kutatók, hogy szabaddá tegyék a láblenyomatokat. Kinek állt volna érdekében ilyen nyomokat hamisítani? Hogyan tudott volna bárki is ilyen mély földréteg alatt ilyenfajta lenyomatokat készíteni? Nem túl egyszerű dolog ezt hamisításként elintézni?"
Az Illionoisi Egyetem tudósai megvizsgálták a leleteket. Ők valódinak vélték. Ezek után számos vitát váltott ki a lelet az egész világon és megannyi könyv és cikk jelent meg róla.
Volt olyan aki azt feltételezte, hogy ez csak a természet furcsa összjátéka: a kőzetrétegek összecsúsztak. Azonban nem ez az egyetlen hely, ahol ilyen felfedezést tettek, hanem máshol is találtak emberi lábnyomokat több millió éves rétegekben!
Vagy élhettek-e a dinoszauruszok az emberekkel együtt?
A két kérdés közötti különbség annyi, hogy előbbi szerint a dinoszauruszok korában már élhettek emberek, míg utóbbi szerint, hogy a dinoszauruszok kihalása után, néhányuk életben maradhatott valamilyenféle módon. Ha kiderülne- hogy akármelyik kérdésre Igen a válasz, az széttörné történelmünk alap pilléreit és a darwinizmust is eltörölné.
A történészek természetesen ezekre a kérdésekre nagy nevetve egy erős "Nem" választ adnak, mégis furcsa leletek akadnak néha régészek és kutatók kezébe. Ezeknek a felsorolása fog most következni.
1969, a Texas állambeli Glen Rose-ben a Paluxy folyó medréből tisztán megmaradt dinoszaurusz lábnyomokat tártak fel. A geológusok megegyeztek abban, hogy a folyómeder a kréta korban, a mezozoikum végén alakultak ki, ami kb. 140 millió évvel ezelőtt volt. A kiszáradt folyómedret rétegről rétegre óvatosan tárták fel. A szenzáció. hogy ugyanezen rétegben a dinók lába mellett találtak emberi lábnyomot is! Úgy látszik, mintha az ember követte volna a dinoszauruszt.
A leletet a szkeptikusok rögvest hamisításnak minősítették. Egy Glen Roseban dolgozó paleontológos, aki a nevét nem szerette volna felfedni egy interjú során ezt mondta:
"A talaj érintetlen rétegeit nagy fáradsággal emelték ki a kutatók, hogy szabaddá tegyék a láblenyomatokat. Kinek állt volna érdekében ilyen nyomokat hamisítani? Hogyan tudott volna bárki is ilyen mély földréteg alatt ilyenfajta lenyomatokat készíteni? Nem túl egyszerű dolog ezt hamisításként elintézni?"
Az Illionoisi Egyetem tudósai megvizsgálták a leleteket. Ők valódinak vélték. Ezek után számos vitát váltott ki a lelet az egész világon és megannyi könyv és cikk jelent meg róla.Volt olyan aki azt feltételezte, hogy ez csak a természet furcsa összjátéka: a kőzetrétegek összecsúsztak. Azonban nem ez az egyetlen hely, ahol ilyen felfedezést tettek, hanem máshol is találtak emberi lábnyomokat több millió éves rétegekben!
A magyar származású Juan Morciz Ecaudorban nagy felfedezést tett. A Táltos (Tayos) barlangban ismeretlen elő-civilizáció nyomaira bukkant, számtalan lelettel. Csak ő ismerte a helyet ahol a barlangban az alagútrendszerekbe lelehet ereszkedni, mert a helyi törzs csak neki adott engedélyt, hogy megőrizze a barlang titkát. Itt található egy kőtábla, melyen tisztán kivehető egy dinoszaurusz:
Ilyen állatot elméletileg senki sem láthatott, mert már 135 millió évvel ezelőtt kihalt! Több ezer évvel ezelőtt még nem ismerték a dinoszauruszokat!Néhány tárgy az olasz származású Salesian Carlos Crespi atyához kerültek, aki régiségeket gyűjtött indiánoktól. Ezen leletekből már elég sok meghazudtolja a történelemről alkotott képünket, de a témánkba most csak egy illik, mégpedig ez a "tábla":
A tábláról annyit, hogy 38x19 centiméter. Az alján tisztán kivehető egy Pteroszauria, mely egy repülő tudó őshüllő volt. Ráadásul a kép többi részét sem sikerült még megfejtenie senkinek, hogy milyen eseményt akarna ábrázolni, csak találgatások születtek és rengeteg eltérő vélemény...Ugorjunk át Kambodzsába. Ezen lelet mindenki számára megtekinthető, nem kellenek hozzá régészeti engedélyek. Az építészetben sokak által ismert Angkorvat a templomváros. Ezen falak egyikén látható egy több ezer éves ábrázolás egy Sztegoszauruszról, mégpedig a Ta Prohm templomnál. Fel lehet ismerni a lemezeket és tüskéket a hátán, valamint a hosszú farkat. Erről is megoszlanak a vélemények. Többen úgy gondolják, hogy a feje egyáltalán nem dinoszauruszé, így ez az állat egy orrszarvú. De az orrszarvúnak nem ilyen a farka és nincs a hátán semmi!
Mások szerint pedig nem más, mint egy kaméleon, csak az arányokat túlozták el a készítők. Döntse el mindenki maga, hogy melyik elméletben hisz.
Ica egy jelentéktelen perui város, Limától mintegy 360 kilométerre délre fekszik, tőle alig 40 kilométerre van egy indián település, Ocucaje. A falu környékén található sírokban – nagyon sok épen maradt inka, preinka nyughely rejtőzik azon a tájékon –, barlangokban, földalatti üregekben bukkantak a helyi lakosok vésett kövekre, vagy más néven gliptolitokra. A világon mindenki Ica köveknek ismerte meg őket, és a legtöbb egy Dr. Cabrera nevű sebész tulajdonában van, aki a helyi egyetemen tanított. 1950-ben kezdett el foglalkozni a kövekkel, melyek mérete egy kisebb kő nagyságútól a több kilós dinnye nagyságáig terjednek. Az ica köveket hamisnak mondják a tudósok és kutatók, mert "lehetetlen" eseményeket ábrázolnak. Néhány lelet tényleg hamis, de ezt mindig is tudták, ugyanis pár helyi ember tud készíteni ilyen köveket. Azonban annyi van ezekből a kövekből, hogy akár három nemzedék egész élete is rámenne, mire mindet elkészítenék! Így kizárható az, hogy mindegyik hamis lenne, ráadásul ezek nagyon finom munkák, a vonalak is tökéletesek az eredetieken, melyet még a hamisítók sem tudnak elkészíteni. Technikai dolgokat is ábrázolnak valamint biológiai ismeretek, de ami nekünk ismét csak fontos is, hogy dinoszauruszokat! Az ősállatok fajtái is megállapíthatók, ugyanis akárkik végezték a munkát, kiváló paleontológiai ismeretekről tettek tanúbizonyságot. Pontosan úgy ábrázolták ezeket a sok millió éve kihalt állatokat, ahogyan azokat a 20. században, a feltárt csontok alapján rekonstruáltál a kutatók. Itt is találkozunk őshüllőn lovagló emberekkel, késsel a kézben dinoszaurusszal hadakozó férfival, sőt olyan ún. Agnatha (állkapocsnélküli) hal ábrázolása is megtalálható sok kövön, mely kb. 360 millió évvel ezelőtt halt ki. Itt van pár ilyen dinós kő:
Egyiken még egy csemete születése is látható:
És ha még ez mindig nem lenne elég, itt van pár több ezer éves barlangrajz, melyet őseink készítettek. Tudjuk, hogy akkoriban azt készítették el barlangfalaikra, amit LÁTTAK! Amerikában, a Grand Kanyonban és számos helyen találtak ilyen petroglifákat.
Ezek után állítsa még valaki, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van az általunk ismert történelmünkkel!
