Az ősi kultúrákban is nagy gondot és figyelmet szenteltek a számoknak....
A numerológia ősi tudományának fejlődését mindig az a kérdés hajtotta, létezik-e a Sors vagy a Végzet, ami meghatározza az ember életét. A druidák ismerték a világ rendjét, értették és fenntartották a kozmikus egyensúlyt és tisztában voltak azzal is, a sors csak lehetőségeket ad, amiket lehet és kell is befolyásolni pozitív vagy negatív irányba.

Ennek egyik módszere a numerológia, amely megadja a kulcsot ahhoz, hogy változtatni tudjunk az életünkön. Alap szinten lehetőséget ad arra, hogy megismerjük személyiségünket, magasabb mágikus szinten azonban a számok mágiáját alkalmazva komoly változásokat indíthatunk el, gondoljunk csak Abramelin mágiájára és az egykor oly divatos számnégyzetekre.

A kelták egyik legfontosabb szimbóluma volt a kör, azaz a nulla. Ez a kozmikus tojás, a meg nem nyilvánult isten, az egység, a végtelen vagy a tökéletesség jelképe és az önmagába visszatérő kígyó motívuma. (Az égitestek látszólagos pályája, az égitestek alakja és tökéletessége miatt égjelkép, de mozgásjel is, ezáltal periódusokat, időtartamot, folyamatosságot fejez ki.)

Egyes mitológiákban a világtojás szétválásakor a felső héjdarabból létrejön a felső ég, vagy az egész égbolt, az alsó feléből pedig az alsó ég vagy a föld. A tojás sárgájából jön létre a Nap, a fehérjéből a Hold. (Sok teremtésmítoszban találkozhatunk a tojás szimbólummal. Többek között a sintoizmusban, a sumér, a görög, az egyiptomi, a hindu, a kínai és a finn mitológiákban. A világtojás a kozmikus születés jelképe, feltöretlenül általában androgün jellegű, de lehet női jelkép is, a megújulás, születés és a Föld jeleként. A történetek szerint általában egy madár vagy kígyó alakú istenségtől megtermékenyülve a női istenség, szintén állatalakban tojja az őstojást, amiből a világ keletkezik. Esetenként az ősvízből a szárazra felhozott tojásból kel ki az első ember, általában a Napisten, aki később agyagból újabb tojásokat formál, vagy saját magát megtermékenyíti, esetleg kettéosztja, megteremtve ezzel a többieket.)

a világtojás egy ábrázolása

Egyes feltételezések szerint a druidák - ugyan nem írták le, ahogyan semmi mást sem – de ismerték a világtojás motívumát.
A torque, vagyis a nyakperec többek között az év körét is jelképezte. A gundestrupi üstön megörökített Cernunnos isten jobb kezében szintén ez látható, míg baljában egy kígyót tart.

A gundestrupi üst

Egy másik híres kelta “kör”, Arthur király kerekasztala, ami az egyenlőséget szimbolizálta. Minden lovag egyenrangúként vett részt a találkozókon. Mindnek saját helye volt, amit a bevésett néven túl semmi sem különböztette meg a többiekétől.

A kelta kör

A modern mágiában a nulla a Plútó uralma alá tartozik.

Az egyes az ember és a bot jelképe. Ez a kezdet és az isteni megnyilvánulás, a mágikus tradícióban a Nap száma. A kelta rendszerben maga a druida ('mágus'). Mint pálca illetve bot, a hatalmat, az uralmi pozíciót, az elemek uralását szimbolizálja.

druida és a bot

A kettes szám a kiegészülés, a mozgás, a dualitás és a harmónia jele és a Hold száma. A kapcsolatok, kapcsolódások, a zene, a költészet az anyaság jelképe. A bárdok és a hallgatóság között létrejövő mágikus szövedék szimbóluma.

A hármas az egyik legjelentősebb szakrális szám. Az egyes, vagyis az ég és a kettes, mint a föld egyesülése, az ember megteremtése. A kelták egyik legfontosabb száma. Mitológiájuk bővelkedik a mágikus hármasságokban. Luchaire, Creidne és Goibniu a három ír mesterségisten, akik három mozdulattal készítettek el egy-egy varázstárgyat -például Lugh csodás dárdáját- ők maguk is egy hármasságot képeztek.

Lugh és a dárda

A kelta hagyomány szerint amit háromszor elvégeztek az mágikusan olyan erősen létrejött, hogy csak egy nálánál nagyobb hármasság kerekedhetett fölé, ha ez nem történt meg, akkor a dolog a világ végezetéig ki fog tartani.
Daghda isten három lánya (mindhárman Brighid néven), a hadistennők, Morrighan, Macha és Badb, vagy Eire, Fodhla és Banbha mind az istennő három alakjára, és a hold három fázisára utalnak. A triskele három karja szintén ennek a számnak az erejét hangsúlyozza. A hármas a Jupiter szféra uralma alá tartozik.

A druidák csak a páratlan számokat tekintették kiegyensúlyozottnak, a páros számokat nem használták mágikus célokra. A hármas az eget, a földet és a tengert is jelképezte számukra. Rendszerükben az ég (levegő) a felső, a föld (fém) a középső és a tenger (víz) az alsó régió volt. Ezek egységéből jött létre a fizikai sík, és vált láthatóvá az anyagi világ, a tűz szikrájának segítségével, ami már a négyes számra utal.

A négyes a teremtett világ, az alapelemek, az égtájak és az évszakok száma. A numerológiában az Uránuszhoz tartozik. Írország négy tartománya, Ulster, Lenster, Connaught és Munster megfelel a napkerék négy szeletének, az atlantiszi város alaprajzának. Ahogyan a nép csak a főkirály összefogó erejével élhetett bőségben és termékenyen, úgy a négyes is csak az ötössel, a középponttal lehet harmónikus.

Írország négy tartománya

A körbe írt kereszt, a napkerék vagy Wotan-kerék az atlantiszi eredetű népek szimbóluma. A Culdee-i kereszténység jelképének is fontos eleme volt. A négy részre osztott kör a pogányság, a kereszt pedig a keresztény vallás jelölője, ezek ötvözésének eredményeként jött létre a körbe írt kelta kereszt. A kelta kereszteket kőből faragták és emlékműveken, szent helyeken állították fel. A legnagyobbak Iona és Aberlemno monostorainál álltak.

A napkerék vonalai a négy égtáj, az év négy évszaka a négy őselem, közepe az isteni erő, a tökéletesség és az ötödik elem szimbóluma. A nappálya négy nagy állomását is jelöli. Az atlantiszi város jele a négy részre osztott kör, az ég és a föld harmóniájának kifejezője volt. (A vándorló népek sátrainak és az ősi városoknak egyaránt kör volt az alaprajza.)

A napkerék

A négyes nem elég kiegyensúlyozott szám, önmagában nem elég szilárd, középpont nélkül nincs megtartó ereje. Kell egy ötödik, kiegészítő, ami maga köré rendezi és összefogja a többit. Ez az ötödik elem, a Tér, az indiai tradíció ákáshája. Az indiai mellett a kínai és a kelta tradíció is öt elemet különböztet meg, amik a világ alapját képezik. Minden ebből az öt erőből épül fel. A druidák szerint ezek a víz (tenger), a föld (fém), a tűz, a levegő (szél, ég) és a természet (fa). Az ötös szám a mikrokozmosz és az ember jelképe is.

Az írországi tartományfelosztás ötödik tartománya a Meath vagy Mide, itt áll Tara a királyi vár és ez az uralkodó székhelye. Innen suhint kardjával az Ard Rí a négy égtáj felé, hogy hatalmát biztosítsa és megadja a megfelelő alapot a fizikai síkon való uralkodásra. Az ötös a Merk*r bolygó uralma alá tartozik. A Merk*r az Uránusz alsóbb szintű, fizikai oktávja. Segít lehozni a földre a négyes által szimbolizált tulajdonságokat. Az ötös megfelelője a modern mágiában az ötágú csillag, a pentagramm.

Tara

A hatos számnak nincs középpontja. A nyugati tradícióban a Vénusz uralja. A keltáknál nem voltak szerelemistenek, nem tartották szükségesnek, hogy egy ilyen természetes dologhoz segítséget kérjenek.
A középkori mágiában a végzet számának tartották, a teremtő és a teremtett közötti különbözőség és ellentét megnyilvánulásának. Az ötös az elv, a hetes a megvalósulás. E kettő között foglal helyet a hatos, maga a teremtés, mert Isten hat nap alatt teremtette a világot.
A zsidó nép által használt szimbólum, a hexagram két egymásba tolt háromszögből áll. Ez az ég és a föld harmóniája, a makrokozmosz jelképe. Az idők folyamán a hatos a Fenevad, az Antikrisztus és a kísértés számává is vált.

A hetest szinte minden kultúrában szent számként tisztelték. Ez a szám a Neptun bolygó uralma alá tartozik.
Az ír sziget meghódítói, a partholónok hét évig vándoroltak. Egy későbbi nép, Mil fiai pedig, amikor az ír földre léptek, olyan tüzet gyújtottak, ami hét évig égett, és az ország összes többi tüzét erről gyújtották meg. Brian és Cian isten harcában a könyörgő Cian-t akkor is megölné Brian, ha az hétszer támadna fel. Később pedig, amikor Brian és testvérei elföldelik a testét, hétszer kell ezt megtenniük, mert mindig újra kibukkan.

szivárvány Írország felett

De számtalan más példát is találhatunk a történetekben a hetes szám jelentőségére. Hét foka volt a sámánlétrának, hét menyországot, hét bolygót és a világfának hét ágát különböztették meg. A mesebeli sárkánynak ennyi feje van, a zenei hangsorban ennyi hang található és a szivárvány is ennyi színből áll. Egyiptomban a hetest az örök élet szimbólumának tartották. A keresztény tradíció három isteni és négy sarkalatos erényt állít szembe a hét fő bűnnel. A magyaroknak hét vezére és hét törzse volt, ami szakrális jelentőségű, és az isten által küldöttekre utal.

A nyolcas a világmindenség rendjét, és a kozmikus egyensúlyt szimbolizálja. A hindu Visnunak ennyi karja volt és Sivának ennyi alakja létezett. A buddhizmusban nyolc küllője van a Tan kerekének. A hinayana buddhizmus hívei a négy nemes igazság mellett a nemes nyolcrétű ösvény követésével érik el a megvilágosodást. Az ókeresztény tanítások szerint Krisztus a nyolcadik napon támadt fel, így ez a szám az újjászületés jelképévé is vált. Ez a szám a Szaturnuszhoz tartozik.

Wicca ünnepek

Az ősi európa mágikus tradíciójának újjászületett változata, a modern természetvallás, azaz a Wicca nyolc szakrális ünnepet különböztet meg. Az évet nyolc részre osztja, a két napforduló, a két napéjegyenlőség és ezek felezőpontjai által.

A kilences a háromszorosan szent hármas számból vezethető le. A druidáknak kilenc beavatási fokozata volt, és a hármashoz hasonlóan ezt is szent számnak tartották.
Néhány mitológiában, többek között a germán népeknél nem hét, hanem kilenc égi vagy alvilági szférát különböztettek meg. Ennyi angyali szféra van, és kilenc hónapig tart a terhesség az embernél. Ez a szám a Mars hatása alatt áll.

Forrás:<1>