Az alábbi lista olyan elméleteket és kísérleteket tartalmaz különböző tudósoktól, amelyek célja annak alátámasztása, hogy Isten, menny és pokol létezik. Nos, döntse el Ön, hogy elfogadja-e a bizonyítást!

1. Elátkozott lelkek – 1989-ben azzal álltak elő, hogy leástak a pokolig Szibériában és rögzítették az ott hallottakat

A legenda szerint 1989-ben egy csapat orosz tudós irányítása alatt Dr. Azzacove lyukat fúrt kilenc mérföld mélyen Szibéria egy meg nem nevezett helyén. Amikor a kútba leengedtek egy komoly, meleget is tűrő mikrofont, valamint egyéb szenzoros berendezést, állítólag képesek voltak hallani, és ezt rögzítették is, a meggyötört és kétségbeesett emberek sikolyait. A következtetés az volt, hogy lyukat nyitottak a pokolba. A történet először 1990-ben jelent meg a finn Ammennusatia keresztény újságban. Az Egyesült Államok bulvárlapjai azonnal felkapták a hírt, és hangfájlokat, felvételeket mutattak be az interneten keresztül. A Trinity Broadcasting Network (TNB) evangéliumi csatornája pedig fennen hirdette, hogy ez a végső bizonyíték a pokol létezésére.

Az igaz történet az, hogy a Szovjetunió területén fúrtak egy lyukat közel nyolc mérföld mélyen, de a Kola Superdeep Borehole nem Szibériában található, hanem a Kola-félszigeten, amely határos Norvégiával és Finnországgal. Az 1989-es furat során, néhány érdekes geológiai rendellenességet találtak, de ez nem jelentette a természetfelettivel való találkozást. A hőmérséklet csak a 180 °C fokot érte el és a felvételről később kiderült, hogy egy ügyesen remixelt része egy 1972-es film, a Vér Báró effektjének. A legszebb az egészben az, hogy valóban lehet 12,99 $-ért vásárolni másolatot a pokol hangjairól.

2. 2008-ban egy neurológus, egyhetes kóma után azt állította, hogy a menny létezik

2008-ban dr. Eben Alexander harvardi idegsebész szerint egyébként is komoly E. coli meningitis fertőzése megtámadta az agyát és egyhetes mély kómába taszította őt. Az agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatták, hogy az egész agyterület nem működött és az orvosok kevés esélyt jósoltak az életben maradásra. Ám, a várakozások ellenére Alexander felébredt és azt állította, hogy rendkívüli utazást tett a mennybe. Szerinte az örökkévalóságban tökéletes pompa vár ránk az angyalok, a felhők és az eltávozott rokonok mellett.

A széles körű vizsgálat, amelyet orvosi háttér bevonásával az Esquire magazin végzett 2013 augusztusában, megállapította, hogy Alexander szakmai háttere elég zavaros és már felmondta vagy felfüggesztette több kórházi pozícióját az ellene folyó több műhiba per miatt. Következtetésképpen: nem igazán ért a szakmájához. A magazin azt is megállapította, hogy az elmondott események és az idegsebész könyvében megjelentek eltérést mutatnak főleg, hogy a kóma mesterséges kóma volt. Ezért is állítja egy Forbes magazinban megjelent cikk, hogy a beteg öntudatánál volt és a kóma okozta a hallucinációkat.

3. A kémiával foglalkozó diák demonstrálja a menny és a pokol létezését

Az ismert városi legenda szerint a következő kérdés a Washington Egyetem kémiai szakának egyik zárthelyi dolgozata során fordult elő.

A Pokol exotermikus (hőt ad le) vagy pedig endotermikus (hőt nyel el)? Válaszát bizonyítsa is!

A legtöbb diák Boyle törvényével vagy annak valamilyen változatával próbálta igazolni állítását (a gáz lehűl, ha tágul, illetve felmelegszik, ha sűrűsödik). Volt azonban egy diák, aki szerint először is, azt kell tudnunk hogyan változik a Pokol tömege. Tehát, tudnunk kell, hogy milyen sebességgel érkeznek új lelkek a Pokolba, illetve milyen sebességgel hagyják el azt. Azt tételezte fel, hogy ha egy lélek egyszer bekerült a Pokolba, sosem fogja azt elhagyni. Azt illetően, hogy mennyi lélek érkezik a Pokolba, vessünk egy pillantást a világon manapság létező vallásokra. Ezen vallások egy része azt állítja, hogy ha valaki nem hívője az adott vallásnak, akkor bizonyosan a Pokolba kerül. Mivel több mint egy ilyen vallás létezik és mivel az emberek nem hisznek egynél több vallásban, levonhatjuk a következtetést, miszerint minden ember, illetve minden lélek a Pokolra jut. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal számolva arra számíthatunk, hogy a lelkek száma a Pokolban exponenciálisan nő. Most nézzük a Pokol térfogatának változását, mivel Boyle törvényének állítása szerint ahhoz, hogy a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban változatlan maradjon, a Pokol térfogatának növekednie kell, ahogy új lelkek kerülnek bele. Ez két lehetőséget ad. Ha a Pokol lassabb ütemben tágul, mint amilyen gyorsan a lelkek lépnek be, akkor a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban növekedni fog egészen addig, amíg teljesen elszabadul a Pokol. Természetesen, ha a Pokol gyorsabb ütemben tágul, mint a lelkek számának növekedése a hőmérséklet és a nyomás csökkenni fog addig, amíg be nem fagy a Pokol.

Tehát melyik is az igaz? Ha elfogadjuk azt a posztulátumot, amit Krissy kisasszony adott nekem még gólya éveim alatt, miszerint „hamarabb lesz fagyott éjszaka a Pokolban, minthogy lefeküdjek veled”, továbbá figyelembe véve a tényt, hogy azóta sem sikerült szexuális kapcsolatba keverednem vele, következik, hogy a (2) lehetőség nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.

Ez az egyetlen diák kapta meg az “A” minősítést.

A snopes.com szerkesztője szerint kiderült, hogy Krissy kisasszonyt csak később csatolták a történethez, az egyetemek, ahol a vizsga történt, verzióról verzióra változnak, mint ahogy az is, hogy nem mindegyik változatban tudjuk meg, hogy a diák kifejtését tanárai hogyan értékelték. A sztori 1997 óta terjed az interneten, de maga az alaptörténet sokkal régebbi, az 1920-as években született, Paul Darwin Foote tudós tollából.

4. Az orvostudományok professzora, aki azt állította, hogy megtalálta azokat a szobrokat, amiket maga az Isten készített (1725)

1725-ben professzor Johann Bartholomeus Adam Beringer, a würzburgi egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja olyan szobrokat talált a németországi Mount Eibelstadt területén, amelyek mészkőbe vájt formái gyíkot, békát, pókok hálóit, hal-arcú madarat, napot és csillagokat mintáztak. Néhányan közülük feliratot is tartalmaztak, Isten héber nevével latin, arab és héber betűkkel leírva. A professzor véleménye az volt, hogy a köveket Isten faragta miközben kísérletezett az élet megteremtésén.

Ám, az igazság az volt, hogy Beringer egy átverés áldozata volt, melyet a kollégái követtek el (J. Ignác Roderick professzor földrajz és a matematika, valamint Johann Georg von Eckhart, titkos tanácsos és egyetemi könyvtáros) ellene. Amikor az igazság kiderült, Beringer bíróság elé vitte az ügyet, de a botrány nagy volt és mind a hárman szégyenben maradtak.

5. Pascal vitatémája: Van-e Isten, vagy nincs (XVII. század)

Blaise Pascal (1623-1662) tizenhetedik századi francia matematikus, fizikus és filozófus szerint előfordulhat, hogy Isten valóban létezik. Ezért feltételezve, hogy végtelen nyereség vagy veszteség társult az Isten hitéhez, a racionális embernek úgy kell élnie, mintha Isten létezne, következésképpen érdemes hinni Istenben. Mert, ha Isten nem is létezik, a személy csak véges veszteséget szenved (néhány örömöt, luxust).

A filozófia a következő logikát használja:

1. Isten vagy van, vagy nincs.
2. Ez egy játék, amelyben fej vagy írást játszunk.
3. A logika szerint egyik feltételezés sem védhető.
4. Valamire voksolni kell. (Bár ez nem kötelező.)
5. Mérlegeljük a nyereség és a veszteség lehetőségét. Ha nyersz, megkapsz mindent, ha veszítesz, mindent veszítesz.

Történelmileg Pascal úttörő volt, megalapozva a valószínűségszámítás területét, ráadásul ez volt az első hivatalos használata a döntés elméletnek.

6. Euler formula, ami Isten létét magyarázza  (XVIII. század)

Leonhard Euler (1707-1783) svájci matematikus és fizikus fontos felfedező volt olyan területeken, mint az infinitezimál számítás és a gráfelmélet. Van egy híres legenda, mely szerint a francia filozófus Denis Diderot ellátogatott Oroszországba Nagy Katalin meghívására, ám a császárnőt aggasztotta, hogy a filozófus érveivel az ateizmus irányába befolyásolja hallgatóságát, így Eulert arra kérték, hogy szálljon szembe a francia tudós érveivel. Diderot úgy tájékoztatták, hogy a tanult matematikus megtalálta a bizonyítékát Isten létezésének, mely bizonyítékot az udvar elé tárják.

A legenda szerint Euler egyenesen odament Diderot-hoz és tökéletes meggyőződéssel a következőket jelentette be: „Uram, \ frac {a + b ^ n} {n} = x, ezért Isten létezik – válaszoljon!” Diderot pedig komoly zavarában, csak annyit tudott kérni, hogy elhagyhassa Oroszországot. Ám, ez az anekdota bármennyire is szórakoztató nem igazán hihető sztori, mert Diderot maga is jeleskedett a matematikában.

7. A matematikus, aki kifejlesztette Isten tételét (1931)

Kurt Friedrich Gödel osztrák-amerikai matematikus és filozófus, aki óriási hatással volt a tudományos és filozófiai gondolkodásra a XX. században. Gödel Isten tétele a matematikán és két nemteljességi tételén alapul, melyet 1931-ben, 25 éves korában alapozott meg. Az inkomplettségi tételek ismeretében megkérdőjelezhető az, hogy van a matematikában teljes bizonyosság.

Amikor Gödel 1978-ban meghalt a modális és formális logika alapján a Stanford Egyetemen igyekeztek bizonyítani a tételét. Tehát a tétel azt mondja, hogy Isten, vagy a legfelsőbb lény, az aminél nem lehet nagyobbat felfogni. Ha Isten létezik a megértésben, tehát el tudjuk képzelni. Ezért Istennek léteznie kell.

Meg kell jegyezni, hogy eltekintve a tisztán matematikai résztől, Gödel lételméleti bizonyítása nem volt teljesen új, hiszen hasonló érveket sorakoztatott fel az angol Canterburyi Szent Anzelm teológus és filozófus már a XI. században. Anzelm lételméleti érvelésének feltevése a következő volt:

Isten a legfőbb lény.
Isten létezésének elképzelése az elménkben létezik.
A lény, aki a gondolatainkban és a valóságban is létezik nagyobb, mint a lény, aki csak az elménkben létezik.
Ha Isten csak az elménkben létezik, akkor el tudunk képzelni egy magasabb lényt, aki a valóságban létezik.
De nem tudunk elképzelni egy Istennél nagyobb lényt.
Következésképpen Isten valóban létezik.

8. A tudós, aki úgy véli, nincs konfliktus a tudomány és a vallásos hit (2007)

Egy CNN-interjú során, 2007 áprilisában Rockville-ben Francis S. Collins a Human Genome Project  igazgatója megerősítette, hogy a DNS ágyazott információ bizonyítja Isten létezését.

Mint hívő, dr. Collins Isten nyelvének tekinti a DNS-ben rejlő információkat. Ám, a kutató nem hitt mindig Istenben, ateista volt. Doktori fokozatot szerzett a kémia- és az orvostudomány területén. Vezetője volt annak a nyolc országban dolgozó, összesen kétezer tudósból álló munkacsoportnak, mely tíz év kutatás és elemzés után jelentette be a nyilvánosság előtt az emberi genom leírását a Fehér Házban tartott fogadáson 2000. június 26-án. Az emberi genom az emberi faj teljes DNS állományát határozza meg és a leírásához hárommilliárd betűs szöveg szükséges.  A szöveget négyféle betű kombinációi alkotják, ahol a betűk sorrendje is lényeges. dr. Collins nem hiszi, hogy ez a kód véletlenül jött létre ám, a tudósokra nem jellemző módon úgy hiszi, hogy ez a kód, nem más, mint a minden emberi lények felépítését meghatározó térkép, Isten alkotása. Így, a genom nem más, mint Isten beszédének egy módja. 

Collins elutasítja a darwinizmus tiszta formáját és az úgynevezett kreacionizmust (Isten teremtett mindent, úgy, ahogy a Biblia elmondja) is. Elveti az értelmes tervezettség elméletét is (az élet értelmes tervezés eredményeként jelent meg). Ezen elméletek helyett olyan érveket és nézeteket hangsúlyoz, melyeket ő „teista evolúciónak” nevezett el. A teista evolúció elmélet híveinek körében többféle eltérő nézet is létezik, azonban a támogatók legjellemzőbb érvei többnyire a következők:

A világegyetem a semmiből jött létre hozzávetőleg 14 milliárd évvel ezelőtt.
Minden valószerűtlenség ellenére a világegyetem sajátságait pontosan az élethez hangolták.
Bár a földi élet eredetének pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert, amint egyszer az élet megjelent, az evolúció és a természetes kiválogatódás folyamata lehetővé tette a biológiai sokféleség és összetettség kialakulását, igaz hosszú időszak alatt.
Az evolúció beindulása után már nem volt szükség természetfölötti beavatkozásra.
A folyamat részesei az emberek is, mert az emberszabású majmokkal közös az ősük.
Az emberek egyediek bizonyos tekintetben, erre viszont nincs evolúciós magyarázat. Ide tartozik az Erkölcsi Törvény létezése – vagyis a helyes és a helytelen megkülönböztetése – valamint az Isten keresése is.

Collins véleménye szerint Isten valóságára természetesen nem található bizonyíték. Ám, sok olyan tényező és tény van, melyek másodlagos vagy közvetett bizonyítékul szolgálnak.

9. A számítógépes szakemberek, akik állítólag bizonyították, hogy Isten létezik (2013)

2013 októberében két tudós, Christoph Benzmüller a berlini Szabad Egyetem és kollégája, Bruno Woltzenlogel Paleo a bécsi Műszaki Egyetem munkatársa Kurt Gödel tételére alapozva bizonyította Isten létezését egy hagyományos MacBook számítógép segítségével. Legalábbis matematikai szinten, a modális logika mentén.

Benzmüller és Paleo matematikai jelekkel ábrázolta a Gödel-axiómákat, majd egy erre a célra kifejlesztett, a logika szerint működő szoftver segítségével megállapították, hogy az axiómák nem tartalmaznak rejtett ellentmondásokat, és megerősítették a tétel igazolását.

10. A neurológus, aki azt állította, hogy a halálközeli élmények valóban megtörténhetnek (2013)

Egy tudományos tanulmány azt mutatta, hogy a halálközeli élmények szinte mindegyike megemlít egy ragyogó fényt, egy alagútban haladást, vagy a test elhagyásának érzését. Dr. Steven Laureys belga neurológus szerint sok beteg, aki hosszú idő után ébredt fel a kómából ilyen halálközeli élményt élt át. A csapat, amely a Kóma Tudományos Csoport nevet viseli kérdőívekkel és tesztekkel vizsgálta a szenzoros és érzelmi emlékek részleteit. A tudósok meglepve tapasztalták, hogy a halálközeli élmények sokkal gazdagabb voltak, mint bármilyen vélt vagy valós esemény, beleértve a születést és házasságot is.

Laureys nem akart spekulációkat megfogalmazni a menny vagy a pokol létezéséről, de szerinte az emberek csak egy kis hányada számol be szörnyű halálközeli élményről. Legtöbbjük szerint ez inkább kellemes és felemelő. Ez az ő számára, úgy hangzik, mintha több ember menne a mennybe, mint a pokolba.

Forrás: <1>