Kellemes felszíni hőmérsékletű földek a láthatáron
2013. május 02. írta: Druida Borealis

Kellemes felszíni hőmérsékletű földek a láthatáron

Amerikai kutatók három, kellemes felszíni hőmérsékletű bolygó felfedezéséről számoltak be.

Egy éve tudósítottunk a NASA Kepler-missziójának meghosszabbításáról, most az űrtávcső ismét bizonyította – üzemeltetőivel, megálmodóival és az adatok kiértékelését végző kutatógárdával együtt –, hogy megszolgálta a nekik szavazott bizalmat. Az extrém pontosságú fényességmérésről is híres teleszkópot négy éve állították Nap körüli pályára, és ez alatt a rövid idő alatt gyökeresen átírta a bolygórendszerekről és kialakulásukról meglévő, képzeletbeli enciklopédiánkat. Az exoplanétákat fedési módszerrel kereső eszköz eddig 2740 bolygójelöltet talált, a mostani bejelentéssel a megerősített Kepler-bolygók száma 122-re emelkedett.
A Kepler-62 nevű rendszer öt bolygójából három túl közel kering csillagához, amely egy 0,69 naptömegű, a Napnál méretét tekintve is kisebb és kevesebb energiát kisugárzó, magjában központi csillagunkhoz hasonlóan hidrogént égető csillag. A Kepler-62e és -62f jelű planéták azonban abban a zónában tartózkodnak, ahol folyékony víz lehet a felszínükön. Jogos kérdés, hogy van-e egyáltalán felszíne ezeknek a bolygóknak, hiszen egy bizonyos méret felett a megfigyelések és az elméletek alapján is csak gázóriásokat ismerünk. Nos, a két szóban forgó bolygó mérete mindössze 60, illetve 40%-kal nagyobb Földünknél (ún. szuperföldek), ez alapján a Kepler-62f a legkisebb olyan felfedezett exobolygó, amely a lakhatósági zónában kering. A planéták keringési ideje 122, illetve 267 nap. A tömegük sajnos nem ismert egyelőre, így összetételüket többféle modellel is le lehet írni, de a legvalószínűbb variációkat a Naprendszerbeli kőzetbolygókhoz hasonló vagy a nálunk ismeretlen óceánbolygók jelentik. Ez utóbbiak nagy mennyiségű vizet (értsd: a bolygó tömegének akár 40-90 százalékát) és kisméretű kőzetmagot tartalmaznak. A rendszerhez tartozó b,c,d jelű bolygók 5, 12 és 18 nap alatt kerülik meg a központi csillagot, a Kepler-62b és 62-d nagyobb, míg a Kepler-62c kisebb Földünknél, mindössze a Marshoz hasonló méretű. Az érdekes rendszer 1200 fényévnyire, a Lant csillagképben található. 
Lakható földek a láthatáron
Lakhatósági zónában keringő bolygók fantáziarajzai. Balról jobbra: Kepler-22b, Kepler-69c, Kepler-62e, Kepler-62f és a Föld [forrás: NASA Ames/JPL-Caltech]
Lakható földek a láthatáron
A Kepler-62 és a belső Naprendszer összehasonlítása. A zöld sáv a lakhatósági zónát mutatja.[forrás: NASA Ames/JPL-Caltech]
A NASA egy további érdekes rendszer felfedezéséről is beszámolt. A Kepler-69c egy a Naphoz nagyban hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, mérete 1,7-szerese planétánknak, keringési ideje 242 nap. Bolygószomszédja, a kétszeres földméretű Kepler-69b jóval forróbb, mindössze 13 nap alatt járja körbe csillagát, amely 7 százalékkal kisebb nappali csillagunknál és 20%-kal kevesebb fényt bocsát ki. A Hattyú csillagképben fellelhető rendszerből 2700 év alatt ér hozzánk a fény. A korábbi rekorder, a legkisebb, napszerű csillag körüli lakhatósági zónában keringő bolygó a Kepler-22b volt, ami 2,4-szeres földméretével inkább szilárd felszín nélküli mini-Neptunusznak tűnik, mint kőzetbolygónak. 
Lakható földek a láthatáron
A Kepler-69 és saját bolygórendszerünk kőzetbolygóinak méretarányos ábrázolása. [forrás: NASA Ames/JPL-Caltech]
A most közzétett eredmények újabb lépést jelentenek egy, a Földhöz minden tekintetben hasonló planéta felfedezéséhez. Kisebb, halványabb csillagok körül is lehetnek lakható bolygók, de egy Naphoz hasonló csillag körüli, Földhöz hasonló planéta szolgáltatná az igazi asztrofizikai és asztrobiológiai csemegét a földönkívüli élet lehetőségének kutatásában. Ehhez a Kepler működési ideje lassan lehetőséget is biztosít, hiszen a 300-350 napos keringési idejű bolygók fedéseiből is legalább három bekövetkezését figyelhette meg a műszer – ami pedig a biztos detektálás kritériuma. A Kepler tehát arra is választ fog adni, hogy Földünk kivételnek vagy inkább szabálynak számít az Univerzumban. Ennek az izgalmas, az emberiséget évezredek óta foglalkoztató kérdésnek a megválaszolására már csak egészen rövid ideig kell várnunk. 
Forrás: 

A bejegyzés trackback címe:

https://altertuf.blog.hu/api/trackback/id/tr905261678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.