Borzasztó élőlényt találtak... - Kamu
2014. március 11. írta: Druida Borealis

Borzasztó élőlényt találtak... - Kamu

Tudósok horrorfilmbe illő, pókszerű élőlényt találták az Antarktisz vizeiben. Ismét bebizonyosodott, hogy nem feltétlenül kell a világűrben keresgélnünk új és meghökkentő fajok után. Ez a hír bejárta az elmúlt napokban a sajtót, nézzünk utána, igaz-e?!


A hatalmas, pókszerű lény nem csak csápokkal és úszóhártyával, de egy rendkívül hosszú farokszerű nyúlvánnyal is rendelkezik. A  hírek szerint a kutatók egyelőre csak ezt az egy példányt találták. Még mindig nem teljesen tiszta, hogy a lény pontosan minek is számít, hogyan szaporodik, mivel táplálkozik, azonban a folyamatos expedíciók ezt remélhetőleg hamarosan kiderítik.

Amit az Antarktisznál találtak...

Egy dolgot jegyeznék meg: a lény félelmetesen hasonlít az Alien filmek xenomorph facehuggerére, ami nem feltétlenül ad okot az aggodalomra, de kissé hátborzongatóvá teszi a felfedezést. Nos, hogy mi is ez, és mi az igazság valójában, kiderül! 

 

Nos akkor rántsuk le a leplet a dologról!

Ez nem egy új élőlény, hanem az Alien filmekből ismert Arctámadó...

Véletlen egybeesés? Nem, ez az egész lényege. Ez egy alien.... :) Ne dőlj be a meséknek!

ARCTÁMADÓ (facehugger)



Az idegen életciklusának egyik állomása. Az arctámadó (arcmászó, arcölelő) tulajdonképpen egy parazita, mely a tojás belsejében hibernálódik. Amikor egy potenciális gazdatest a tojás közvetlen közelébe kerül, azonnal életre kelti a belső parazitát, mely kilövi magát a tojásból a kiszemelt élőlény felé. Feltapasztja magát az áldozat nyaka köré font izmos farkával, arra késztetve, hogy levegő után kapkodjon. Szilárdan átkarolja a fejet nyolc pókszerű ujjával, és szívónyílásaival rögzíti magát.
Kómás állapotba juttatja, de életben tartja az alanyt, és az oxigén mennyiségét szabályozva lekényszerít egy csövet a torkán. Az arctámadó oldalain lévő "légzsákok" levegőt pumpálnak a csőbe, és ugyanezt a csövet használja az idegen embriónak a gazdatest mellüregébe való lejuttatására is. Farkával fojtogatni kezdi áldozatát, amint megkísérlik eltávolítani róla. Miután az embriót beágyazta, az arctámadó - valamivel több mint 24 órával a feltapadás után - leválik a gazdatestről és elpusztul, engedve magához térni az illetőt, aki egyáltalán nincs tudatában annak, hogy mi történt - vagy mi fog történni vele.
A teremtmény fizikai ereje méretéhez képest hihetetlenül nagy. Hossza farokkal együtt 60-90 cm. Felismerhető halló-, látó- vagy szaglószerve nincs. Védelmi mechanizmus gyanánt a vére rendkívül maró koncentrált sav. A lény poliszacharid fehérjéből álló külső burokkal rendelkezik. Másodlagos, belső bőrszövetének sejtjei folyamatosan elhalnak, s ezek helyére polarizált, szerves szilikátot épít be. Dupla bőre van, a sav a két réteg között helyezkedik el és nagy nyomás alatt áramlik. A szilikátréteg páratlanul szilárd molekuláris struktúrát mutat, hihetetlenül kemény szerves anyag. A szilikátos sejtek fémes kötésűek, ezért tud az arctámadó nagy mértékben ellenállni a kedvezőtlen környezeti hatásoknak. Nem tudjuk, hogy mit lélegzik be, vagy vesz-e egyáltalán levegőt. Úgy tűnik, átalakítja a körülötte lévő atmoszférát, talán számtalan külső pórusán át veszi fel a szükséges gázokat. Ha úgy nézzük, mint valami élő vegyi üzemet, hatékonyság tekintetében mindent felülmúl. Néhány belső szerve mintha egyáltalán nem működne, míg mások olyasmit művelnek, amiről sejtelmünk sincs.
Lehet, hogy a külsőre nyugalmi állapotban lévő szerveknek védelmi szerepük van. Az alapok és a felépítmény érdekes kombinációja révén különleges eszközök vagy fegyverek nélkül a parazita gyakorlatilag sebezhetetlennek tekinthető.
Az arctámadó képes kiválasztani egyfajta savas folyadékot, mely mar és áthatol bármely akadályon (pl. egy űrsisakon), illetve egy kötőanyagot, mely szükség esetén megakadályozza a gazdatestről való korai leválasztást. A toxikus sokk előidézéséhez feltehetően idegmérget használ, mely a létfontosságó szerveket nem támadja, és komoly károkozás nélkül felszívódik a szervezetben. A mozgásképtelen gazdát ellátja az életben maradáshoz szükséges anyagokkal.
A kis szörnyeteg ujjai/lábai és farka használatával igen gyorsan szalad és ugrik. A tojásból felcsavart farkát rugóként használva pattan ki. Néha furcsa sivító, sziszegő hangokat hallat.
Különleges változata a királynőembriót hordozó úgynevezett szuper-arctámadó, mely nagyobb, erősebb, védettebb és páncélozottabb, mint átlagos társai, lábai között pedig hártya feszül.



"A tojás belsejében egy apró kis lidérc vált láthatóvá. Ott feküdt szabályosan összetekeredve, tömören, mégis törékenyen, teste finoman megmunkált, mégis gumiszerű. Kane úgy érezte, mintha egy delírium tremensben szenvedő ember agyából pattant volna ki, s öltene testet káprázó szeme előtt. A lény nagyjából olyan volt, mint valami kéz: rengeteg hosszú, csontos ujja a saját markába vájódott. A kéz csontos vázára hasonlított, csak sokkal több ujja volt. A tenyér közepéből kurta, csőszerű képződmény állt ki, s izmos farok csavarodott a csukló alá. A kéz hátoldalán csak éppen sejteni lehetett egy sokszögű alakzatot, mely leginkább egy üveges pillantású szemre emlékeztetett."

(Alan Dean Foster: A nyolcadik utas a halál)
Forrás: <1> <2>

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://altertuf.blog.hu/api/trackback/id/tr65853684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.