1962-ben már jártunk a Marson?
2014. június 23. írta: Druida Borealis

1962-ben már jártunk a Marson?

Egy megdöbbentő felvétel és ami mögötte van

Egy neten nagyon régóta keringő videó és a hozzákapcsolódó elmélet szerint igen. A videóval és magával a történettel viszont rengeteg probléma van. A bejegyzés eredetije még az Amindenit! blogon jelent meg 2011. október 20-án, akkor az volt a bejegyzés apropója, hogy megnéztem egy Enigma adást, ami pont erről szólt, és megkérdezték a téma nagy szakértőjét is, Aranyi Lászlót. Aranyi Úr honlapja mellesleg, igazi szkeptikus csemege, van itt minden, mi szem-szájnak ingere. Azt a bejegyzést írtam át/újra kihagyva belőle az Enigma adásra való reagálásomat, és pár, kevésbé jól sikerült részt, valamint kiegészítettem újabb pontokkal.

A videó és története
A lentebb beillesztett videón, állítólag az Anglia Television (ITV Anglia) csatornán, az 1970-es években népszerű, ismeretterjesztő-, és dokumentumfilm sorozat, a Science Report, utolsó, 1977. június 22-i adásának egy részlete látható. A marsra szállással foglalkozó weboldalak szerint, a Science Report több tudóst is megszólaltatott a műsorban, a legkülönfélébb témákban (agyelszívás, éghajlatváltozás, hold-, és mars kolóniák), és nagyon hiteles, patinás forrásként tekintenek rá.

A felvételen megdöbbentő dolgokat láthatunk. Az első szembetűnő dolog, hogy a Marsnak, a tudósok állításával szemben, nem vörös, hanem kék az égboltja. A másik figyelemreméltó jelenet a videó végén látható, amikor az űrkomp leszáll a bolygó felszínére, valami megmozdul a talajban, és fokozatosan elkúszik a leszállóegységtől, maga előtt túrva a földet, akárcsak egy vakond.

A témával foglalkozó weboldalak szerint 1962. május 22-én egy amerikai, egy kínai és egy orosz űrhajóssal (nevük sajnálatos módon nem maradt fenn az utókornak) a fedélzetén, egy űrhajó, egy titkos küldetés keretén belül, sikeres leszállást hajtott végre a Mars felszínén. Arról nem szól a fáma, hogy vissza is értek-e onnan, vagy sem. Egyesek szerint, a felvétel megszakadása után nem sokkal meghaltak, mások szerint épségben visszatértek a Földre, és eldugták őket a nyilvánosság elől. A titkos felvételt, sokáig nem vetítették le, ám végül nagy botrányt kirobbantva a Science Report című dokumentumfilm sorozat közölte le utolsó adásában, minden mindegy alapon.

A rövid bevezető után nézzük meg, hogy az 1962-es marsra szállás története, hol bukik meg. Gondolom mondanom se kell, hogy sokszor és sok helyen.

Nem állt rendelkezésre a megbízható technológia
kennedy-moon-speech-1961.jpgAz 1962. május 22-i dátummal több probléma is akad. A Földről a Marsra eljutni legjobb esetben egy nagyjából 7 hónapos utat jelent, tehát az űrhajósok indulásának időpontja 1961. október-december között lehetett valamikor. 
Az egyik szépséghiba az, hogy J.F. Kennedy 1961. május 25-én, vagyis kevesebb mint fél évvel az állítólagos Mars-misszió előtt jelentette be az Apollo-űrprogramot, és bár nagyon gyors ütemű volt a fejlesztés, a gyártás, és rengeteg erőforrás állt a NASA rendelkezésére, ekkor még nem álltak rendelkezésre azok a rakéták, amelyekkel embert lehetett volna akárcsak a Holdig is eljuttatni, nemhogy a Marsig. Az Apollo-programban használt Saturn V rakéták elődje, a Saturn I még csak ekkor, vagyis 1961. októberében repült először.

Egy mars-küldetésnél továbbá rengeteg problémát kell megoldani a mérnököknek és a tudósoknak, amelyek többségére még manapság sincs megnyugtató és érdemi válasz. Csak néhány problémát megemlítek: 
- a 7 hónapig tartó úton biztosítani kell az űrhajósok élelemellátását, ez rengeteg extra terhet jelent. 3 űrhajóssal számolva, nagyjából +1 tonna, ha csak egy oda utat tervezünk.
- még most is kutatják, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre és pszichére a hosszan tartó súlytalansági állapot és a bezártság. Nem volna szerencsés, ha a Marsra érve űrhajósaink az elsorvadt izmaik miatt meg se tudnának mozdulni, vagy az indulók közül végül senki se élné túl a missziót, mert valaki bekattan és megöli társait, majd magával is végez.
- az űrhajónak üzembiztosnak kell lennie, és ki kell bírnia az űrben uralkodó zord körülményeket. Ellen kell tudnia állnia többek között a napkitöréseknek is. Egy emberes űrmissziónál ugyanis nem nagyon lehet azt megtenni, hogy minden érzékenyebb műszert lekapcsolunk, majd újraindítjuk az egészet, ha elmúlt a veszély. 

Nem volt megfelelő indítási ablak
Rendben, de tegyük fel, pusztán csak az összeesküvés-elmélet kedvéért, hogy valahogy mégis sikerült előhúzniuk a varázskalapból egy kifejlesztett rakétát, ami elég erősnek és megbízhatónak bizonyult egy ilyen misszióhoz. Ám ekkor is ott van az indítási ablak problémája. Az indítási ablak egy olyan időintervallumot jelent, amikor az űreszköz indítása megoldható, hogy elérje a meghatározott pályáját, pozícióját illetve célpontját. A Föld és Mars közötti legrövidebb és leggazdaságosabb pályát Hohmann-pályának nevezik, amit 26 havonta tudnak kihasználni a Mars missziókhoz, vagy ahogy szokták mondani, 26 havonta nyílik ablak a Marsra. Ezen a weboldalon (a "Table of flights to Mars" résznél) egészen 1960-tól összegyűjtötték az összes Mars expedíció indítási ablakát, ebből pedig kiderül, hogy 1961-ben nem volt indítási ablak, vagyis ha ekkor indították volna az űrhajót, akkor az:
- vagy célt tévesztett volna, 
- vagy jelentős üzemanyagtöbblettel kellett volna számolni, ami a költségek megugrásához vezetett volna.

Nemzetek összeférhetetlensége
130257414.pngHa mindez nem lenne elég, akkor vegyük kicsit alaposabban szemügyre az űrhajósok nemzetiségét. Amerikai, orosz (szovjet) és kínai. A szovjet-amerikai viszony sose volt túl rózsás, de nem sokkal az 1962-es kubai rakétaválság előtt vagyunk, amit szokás a hidegháború legforróbb pontjaként is emlegetni. Hruscsov már jóval korábban kidolgozta a tervet, és kezdte el a rakétákat és a hadianyagot Kubába szállíttatni. Ez nem épp egy szovjet-amerikai jószomszédi viszonyra vall, akárhonnan is nézem. Így nem biztos, hogy szupertitkosnak minősített rakéta-, és űrtitkokat mindenféle fenntartás nélkül cserélgették volna egymás között.

Ami pedig a Szovjetuniót és Kína kapcsolatát illeti, nos, az 1960-as években, bár a két ország ideológiai alapja hasonló volt, a nagy szovjet-kínai barátságon repedések keletkeztek. „Mao Ce-tung mindig is a Távol-Kelet legnagyobb hatalmaként gondolt országára, így egyre kevésbé érezte magáénak a szovjetek által ráosztott: „helyi kommunista csatlós” szerepét. A továbbiakban sem szócsöve, sem eszköze nem kívánt lenni Moszkvának, hanem olyan önálló játékosként akart részt venni a nagyhatalmi sakkjátszmában, akit (a térségben legalábbis) nem lehet megkerülni.” [forrás] Az 1960-as években, így a szovjet-kínai határszakaszon folyamatosak voltak az incidensek. A helyzet odáig fajult, hogy 1969-ben kitört a szovjet-kínai háború. Ebből nekem megint úgy tűnik, hogy a szovjetek és kínaiak se voltak éppenséggel puszipajtások, és nem lettek volna képesek a gyanakvás nélküli együttműködésre.

Kína és Amerika viszonyát pedig már csak az ideológiai eltérések miatt sem lehetne pozitív jelzőkkel illetni.

Tehát három olyan nemzetről, és nagyhatalomról (Kínát nagyvonalúan idesorolom) beszélünk, amelyek folyamatosan egymásnak feszülnek és acsarkodnak egymással, egy ilyen légkörben mégis hogyan lehetett volna együttműködni? Krekó Pétert idézve, az elmélet egy olyan szintű összejátszást és együttműködést feltételez a szereplőktől, ami a valós politikai-, és gazdasági életben még kisebb szinten sem igazán működőképes.

Valós idejű rádiókommunikáció
A felvételen megfigyelhető, hogy szinte valós időben zajlik a rádiókommunikáció. Ez azonban nem lehetséges, mivel a rádióhullámok legjobb esetben is 4 perc, de maximum fél óra alatt teszik meg a Mars és Föld közötti távolságot. Sokat elmond Aranyi Lászlóról és az ufó-hívő oldalakról, hogy mindenféle dimenziókapuval, meg Tesla-hullámokkal magyarázzák a felvételen tapasztalható valós idejű kommunikációt. Ezekre azonban semmilyen bizonyítékot nem adnak, pontosabban maga a felvétel a bizonyíték, szerintük. Szerintem meg ennél picit szilárdabb bizonyítékot kellene szolgáltatniuk.

Science Report (Alternative 3) egy áldokumentumfilm
science_report_alternative_3.jpgA téma korábbi feldolgozásánál utánajártam a Science Report nevű, állítólag nagyon híres sorozatnak is. Akkor hosszasan írtam róla, most ezt csak röviden tenném meg, mivel úgy gondolom, hogy nem ez a legütősebb érv a marsra szállás ellen. 
A nagyon híres műsort mindössze egyetlen egyszer adták le Nagy-Britanniában, 1977. június 20-án, és egy áldokumentumfilmről van szó csupán. Eredetileg április 1-én akarták levetíteni az Anglia Television-nél, de a televízió társaság nem tudott bolondok napjára az ITV-től műsoridőt szerezni, így csak június 20-án (és nem 22-én) került adásba. Zárójelben jegyzem meg: véleményem szerint mindegy lett volna, hogy mikor került volna adásba a műsor előbb vagy utóbb úgyis megtalálja valaki és felhasználja a marsra szállás hoax elkészítéséhez.
A Science Report (vagy másnéven Alternative 3) egy mockumentary, amiben nem valódi tudósok szólalnak meg, hanem színészek játszanak benne, akiknek névsora megtekinthető az IMDb-n. Bár magát a filmet nem láttam, csak a Wikipédia oldaláról tájékozódtam, az szembetűnő, hogy mennyi, ma is népszerű összeesküvés-elmélet magja található meg benne. Például az egyes számú alternatíva, amely a népesség nagyarányú pusztítását kezdeményezi, ma is megtalálható az Illuminátus háttérhatalom sötét és gonosz tervei között. Vagy a kettes számú alternatíva, mely a kiválasztottak földalatti bunkerekbe menekítéséről szól, ami szintén visszaköszönő eleme a paranoid konteóknak. Persze nem valószínű, hogy ez a film találta ki ezeket, inkább csak felhasználta a már meglévő összeesküvés-elméleteket, az viszont érdekes, hogy 40 éve szinte semmit nem változtak az elméletek egyes motívumai.

A marsra szállás hoax azért is nagyon érdekes, mivel sokan, akik úgy gondolják, hogy 1969. július 20-án nem járt ember a Holdon, azok elhiszik, hogy 1962-ben viszont eljutottunk a Marsra, sőt, már állandó bázisunk is volt ott akkor. Az is érdekes, és elgondolkodtató, hogy milyen logikát követnek a marsra szállás hívei: a tudósok eltitkolnak előlünk mindent, de a Science Report, mivel tudósok szerepelnek benne, és számukra érdekes témákról beszélnek benne, ezért az hiteles forrásnak minősül. Vagyis ami/aki alátámasztja az elméletüket az velük van, akik meg nem az ellenük. Ugyanez a mazsolázásnaknevezett technika érhető tetten a "bizonyítékok" szétválogatásánál is, amikor az egyik NASA fotót elfogadják, a másikra meg rámondják, hogy photoshop. A holdra szállás szerintük nem történt meg, csak felvették egy stúdióban, de az számukra nem baj, hogy a Marsnak kék az ege, akárcsak a Földnek, így ennyi erővel azt is felvehették valahol egy sivatagban, de érdekes módon erre nem mondanák rá, hogy hamisítvány.

Sokan persze akkor sem és ma sem hiszik el, hogy ez csak áprilisi tréfa volt, és mindenféle magyarázatot gyártanak, csakhogy ne kelljen szembe nézniük a valósággal, miszerint a marsra szállásról készült felvétel csak egy jól kivitelezett átverés egy tévétársaságtól.
Az átverés tényét Richard Marner (ő játszotta Dr. Carl Gerstein-t ) is elismerte egy 1989-es interjúban, de a teljes stáb is folyamatosan jelezte, ahol csak tudta, hogy ez bizony nem más, mint egy tréfa.
A hívők ebbe nem nyugodtak bele természetesen, és továbbra is ragaszkodtak az elméletükhöz. Olaj volt a tűzre Jim Keith 1978-as, „Casebook on Alternative 3: Ufo's, Secret Societies and World Control” című könyve is, amelyben azt írja, hogy a film egyes részei teljesen megfelelnek a valóságnak. Az Alternative 3-ben elhangzott elméletek később több könyv ihletforrása is lett.

Szerző: Kovács Nándor 

Forrás: <1>

A bejegyzés trackback címe:

https://altertuf.blog.hu/api/trackback/id/tr76404907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.