Az „isteni” részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövőt festenek a világegyetem számára – fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.

Véleménye szerint könnyen meglehet, hogy az emberiség otthonául szolgáló univerzum veleszületett módon instabil, és „évmilliárdok múlva egyszerűen el fog tűnni”.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja tavaly júliusban jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. A névadó brit fizikus, Peter Higgs már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését, amely magyarázatul szolgál arra, hogy miért van tömege az atomoknak és minden másnak az univerzumban. A tudós elmélete szerint a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.

A Higgs-bozon indítja be a végső elmúlást?

A szubatomi részecskével kapcsolatos tudományos elemzések és számítások azóta is zajlanak a CERN központjában. A Higgs-bozon nemcsak arról a rejtélyről lebbentheti fel a fátylat, hogy miként született a világegyetem, hanem talán arra is választ adhat, hogy mikor és hogyan fog megszűnni. „A kalkulációk alapján több tízmilliárd év múlva következik be a katasztrófa” – mondta Lykken, aki tagja a nagy hadronütköztetőnél dolgozó egyik tudományos csapatnak is. Szerinte a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy valahol keletkezik majd egy kis buborék – amely nevezhető „alternatív” univerzumnak is –, aztán tágulni kezd, és elpusztítja a jelenlegit. „Az egész egy szemvillanás alatt, a fénysebesség gyorsaságával fog lezajlani” – fűzte hozzá.

Hogy egy aprócska Higgs-bozon pontosan mikor fogja elindítani az apokaliptikus támadást a létező univerzum ellen, nem lehet tudni, de nagy valószínűséggel addigra már nem lesz Föld. Fizikusok becslése szerint a Nap 4,5 milliárd év múlva kiég, majd tágulni kezd, és eközben „elnyeli” a Földet.

A standard modell valamely fizikai jelenségnek, eseménynek vagy rendszernek a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai-fizikai leírása. A részecskefizika standard modellje az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja a gravitáció kivételével: az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást. Lényeges összetevője a Higgs-mechanizmus – amely létrehozza a részecskék tömegét –, illetve az „isteni” részecske, a Higgs-bozon.

Forrás: MTI