Manapság ha Atlantiszról vagy más ősi birodalomról beszélünk (Mú, Lemuria stb.) egyesek rögtön mosolyogva rávágják elég felületes ismeretekkel rendelkezve, hogy ez csak mese. Azok mondják ezt általában, akik még csak bele sem akarnak gondolni a dologba, és mivel nem érdekli őket a téma, ezért nem veszik a fáradságot ahhoz, hogy egy kissé közelebbről megismerkedjenek a mítosszal.
Ezek után könnyen el lehet intézni a kérdést azzal, hogy mesének, zagyvaságnak nevezzük.
Ennek ellenére mégis mindenki tudja, hogy minden legendának, mítosznak van valami valóság alapja. A régi feledésbe merült civilizációkról szóló elbeszéléseket könnyen nevezheti a mai kor mindentudó elbizakodott kutatója zagyvaságnak. Egyes régészek és történészek, ha Atlantiszról és Platónról van szó, előszeretettel hivatkoznak arra, hogy nem minden úgy volt, ahogy azt az ókorban leírták. Pontatlansággal vádolták már meg Hérodotoszt is, holott az ő munkásságából tudunk képet alkotni milyen is volt az ókori világ. Az egyik pillanatban egyetértenek Hérodotosz szavaival majd hirtelen fordulattal a következő mondatot, ott cáfolják, ahol csak tudják.
Korunk tudósainak csak azok a szövegrészletek fontosak, amelyekkel a saját toldozott-foltozott teóriájukat akarják igazolni. Vagyis, ami nem illik bele a képbe, azt száműzik a tudományos berkekből. Hérodotosz sokkal ősibbre becsülte az egyiptomi kultúrát, mint azt manapság a régészek gondolják. Ez a szövegrészletekből is kitűnik, amelyeket természetesen nem vernek nagydobra. Az apokrif iratokhoz hasonlatosan csak az talál rájuk, aki veszi a fáradságot, és az interneten vagy valamelyik nagyobb könyvtárban utánuk néz. Atlantisz és a többi ősi rejtély valójában nem mese csak korunk szakemberei vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak foglalkozni érdemben a kérdéssel. Ha valóban mese miért támadják olyan nagy hévvel az olyan kutatókat, akik megpróbálják egy kicsit más nézőpontból megközelíteni a témát? Valóban badarság lenne az egész? Az érdeklődés az elfeledett világok, kultúrák iránt azonban nem ezt támasztja alá.
Mú és Lemuria kutatói szerint a két elnevezés ugyanazt a földrészt takarja és az emberi faj származása egyértelműen ehhez az ősi kontinenshez köthető. Sokan a két földrészt összemossák és Mú/Lemuria-ként hivatkoznak rá.
A témával foglalkozó kutatók szerint egyes ősi civilizációk erről a kontinensről származtak pontosabban Mú/Lemuria volt az a hely, amely egykor az aztékok, inkák, japánok és pápuák kultúrájára kihatással volt. (Legújabb kutatások szerint a magyar nép őshazája volt, de ez külön témát érdemel, ezért most itt nem foglalkozunk ezzel a felvetéssel)
Mú/Lemuria és azok a területek, amelyekre hatást gyakoroltak:
Mú (Lemúria) pozíciója a Földön
Föld, amely kiemelkedik és letűnik a tenger alá szabályos póluseltolódások alatt, majdnem mindig ihlet legendákat, és ha a föld lakott volt, vagy sűrűn látogatott vadászó expedíciók alkalmával, a túlélők életmintája dramatikusan szét lett zúzva.
Atlantisz szárazföld volt Európa jelenlegi kontinense közelében, amely lerántódott az Atlanti-óceánba a kontinentális hasadás közben, ami erőszakos póluseltolódások kísérője, és ezért drámai módon eltűnt a tenger alatt. Ehhez a véghez hozzájárultak földönkívüliek, akik kihasználták a természetes kataklizmákat, hogy helyreállítsák az egyensúlyt a fejlődő emberi szellemeket érintő spirituális evolúcióban, párhuzamban a Világok Tanácsa egy elhatározásával, hogy egy ilyesféle korrekció szükséges. Atlantiszt lényegében megszállták a 12. bolygó óriás humanoidjai, akiket a karantént megelőzően, ami most van érvényben, egyszerűen egy másik humanoid fajnak tekintettek a Naprendszereteken belül. Interakciók az emberek és e humanoidok között megengedettek voltak, hogy beavatkozás nélkül folyjanak, de az emberek növekvő mértékben történő rabszolgamunkára kényszerítése ezek által az óriás humanoidok által megdöntötte az egyensúlyt, hogy így az emberek egyre kevésbé maradtak szabadok, hogy az igaz érzéseikre alapozottan választhassák meg orientációjukat, és növekvő mértékben befolyásolták őket a reménytelenség érzései. Ennélfogva, egy kiigazítás szükséges volt.
Lemúria szárazföld volt a világ másik felén, a Csendes-óceánon, amely beavatkozás nélkül csúszott a hullámok alá egy hasonló póluseltolódás idején. Mint a legtöbb csendes-óceáni földet, Lemúriát is a Csendes-óceán déli vidékének komótos népei lakták. Ezért míg az Atlantiszról szóló legendák középpontjában a relatív erő és hatalom áll, amivel az atlantisziak rendelkeztek, a Lemúriáról szóló legendák az ő békés kinézetük köré koncentrálódik. Az atlantisziak - az óriás humanoidok lévén, akiknek a mai emberekhez hasonlóan volt technológiájuk, beleértve a kristályok használatát a kommunikációra - istenszerűnek tűntek, és ennélfogva annak a földnek az elpusztulása azt a gyanút keltette, hogy a saját kezük által való volt. A lemúriaiakat - nagy számban, mivel a föld nagyobb volt, mint a szétszórt szigetcsoport, amely ma létezik a Csendes-óceánon - úgy bálványozták, mint egy különleges spirituális fajtát, és hogy mindenfajta jó fog történni, ha valamiképp visszatérnének. Ehhez hasonló gyakran a helyzet, ezekkel a halott földekkel - halálukban többek, mint életükben voltak.
Lemúriai életkép
Annyi bizonyos, hogy egy olyan földrész terült el a Csendes-óceánban, amelyen fejlett civilizáció virágozhatott, és ennek az elsüllyedt világnak a maradványain épültek fel a később fiatal kultúrák. Egészen pontosat senki sem tud mondani, de mindenképpen lennie kellett valamilyen mára már feledésbe veszet földnek az óceánban, amiről az ókori kultúrák említést tettek az írásos feljegyzéseikben.
Lemuria eredete
Máshol is volt titkos birodalom, nemcsak az Atlanti-óceánban. XIX. századi tudósok vetették fel egy elsüllyedt kontinens létezésének gondolatát, hogy megmagyarázhassák az Indiai-óceán környéki flóra és fauna szokatlan eloszlását. A geológiai kutatások egyértelműen Mú/Lemuria létét támasztják alá, ugyanis indiai Gondwanában éppen olyan perm és triász kori üledékes fossziliákat fedeztek fel, mint Dél-Afrikában.
Lemuria kontinense, ahogy a kutatók elképzelik:
Lemuria (Mu) kontinens
A földrész, mint ahogy a képen is látható összekötő híd lehetet Ázsia és Ausztrália között. Elképzelhető, hogy akkoriban a tengerszint alacsonyabb volt Lemuria pedig Ausztráliánál és Ázsiánál is mélyebben terült el, és amikor a tengerek vízszintje drasztikusan megemelkedett az ősi földrész a legmagasabb hegycsúcsok kivételével a tenger alá került. Ez persze azt jelentené, hogy egykor Ausztrália és Ázsia partvonala is sokkal nagyobb kiterjedésű lehetett ám a hirtelen áradásnak köszönhetően az alacsonyabb földterületek víz alá kerültek.
Charles Darwin - A fajok eredete - című, 1859-ben megjelent munkája zavarba hozta a tudósokat. A lemur (maki) főleg Madagaszkár szigetén él, kis számban a közeli Afrikában, ezen kívül azonban Indiában és a Maláj-félszigeten is megtalálható. Más állat és növényfajok esetében ugyancsak felmerült a kérdés, hogyan jutottak át az Indiai-óceánon?
Az adódó válasz a következő: Egy földhídon át, amely az Indiai-óceánban a jelenlegi Seychelle-Mauritiusi platón terült el. A vitához a geológusok is hozzátették a maguk érveit, rámutatva egyes közép-indiai, valamint dél-afrikai sziklák és kövületek közti hasonlóságra. Megszületett az Afrikát Indiával összekötő, új kontinens, amely Philip Sclater angol zoológus javaslatára a Lemuria nevet kapta.
Megjegyzés: Darwin evolúciós elmélete szerint az ember a majomtól származik, a rokonság bizonyítékaként azonban semmilyen lelet nem került elő.
Ernst Haeckel német természettudós az emberiség lehetséges bölcsőjét látta Lemuriában, de az elmélet alátámasztását szolgáló kövületek a kontinenssel együtt a tengerbe vesztek.
A mai tudományos világnak nincs szüksége Lemuriára, amióta más elméletek, így a kontinensvándorlás, elfogadottak a lemurok különböző helyeken való megjelenésére, valamint az afrikai és indiai geológiai hasonlóságok magyarázatára.
Még ha létezett is Lemuria, évmilliókkal az első emberfajok megjelenése előtt elsüllyedt.
Az, hogy ez az eltűnt kontinens volt az emberiség bölcsőjének egyik lehetséges helye, sok okkultista számára ellenállhatatlan gondolat volt, s Lemuria, Atlantisz mellett foglal helyet.
Lemuria elhelyezkedése
