Állítólag a múmiát Egyiptomban találták II. Senusert (ur.: kb. i. e. 1895 – i. e. 1878)  kis piramis feltárás a során.

A tetem testmagassága mindössze 160 centiméteres lehetett, aminek az állapota rendkívül jó. A rejtélyes dolog azonban ott kezdődik, hogy a halott mellett olyan tárgyakat találtak a kutatók, amelyeknek a rendeltetését nem ismerik, továbbá az anyagnak a meghatározása is nagy fejtörést jelent a tudósok számára.

Azonban, ha a mai tudomány állása szerint, ha nem tudjuk a tárgyak anyagait meghatározni, akkor felvetődik a kérdés, hogy vajon az anyag földi eredetű-e? A látható képet az Egyiptomi Régiségek múzeumának egyik dolgozója juttatta ki, és a bevizsgálás után nem tudják a besorolást hova tenni. Néhány szakértő megtekintette a múmiát, akik úgy nyilatkoztak, hogy a tetem nem földi eredetű.

II. Szenuszert, görögösen Szeszosztrisz, uralkodói nevén Haheperré, (ur.: kb. i. e. 1895 – i. e. 1878) az ókori egyiptomi XII. dinasztia negyedik fáraója. II. Amenemhat fia. Uralkodására béke volt jellemző, virágzott a kereskedelem, kiépült a fajjúmi öntözőrendszer. Piramisa Káhúnban áll, a rajta dolgozó munkások falva az első fennmaradt tervezett települések egyike, jelentős lelőhely.

II. Szenuszert 48,65 m magas piramisa, a Szenuszert megjelenik a fajjúmi Hawara-medence bejáratánál, a mai El-Lahún (Kahún) település közelében épült, nem a korábbi, dahsúri piramisok mellett, ahol apjáé áll. A közelben völgytemplom állt, de romjaiból nem rekonstruálható az alaprajz. A piramisnak magának az alapját az a sárga mészkőtömb alkotta, amit a helyszínen találtak, és csak a megfelelő formára kellett alakítani. Az épímény többi része vályogtéglából készült. Kőborítását a XIX. dinasztia idején nagyrészt elhordták II. Ramszesz egy építkezéséhez.

A bejárattól folyosó vezet egy előkamráig, majd újabb folyosó, fokozatosan emelkedve, a sírkamra előtti helyiségig. Itt kilencven fokban balra elfordulva lehet bejutni magába a sírkamrába, ami a piramis délkeleti részében található, nyugati végében áll a vörösgránit szarkofág, mely előtt alabástrom áldozati asztal állt. A helyiség délkeleti sarkából rövid folyosó vezet egy kis oldalkamrába, ahol megtalálták valakinek, feltehetően a fáraónak a lábcsontjait. A sírkamra északnyugati sarkából egy folyosó indul, mely a sírkamrát körbefutva az előszobát a sírkamrával összekötő folyosóba torkollik, szimbolikus szigetté változtatva a sírkamrát.

A piramiskomplexumot mészkőborítású fal veszi körül, a falon belül további temetkezési helyek találhatóak, köztük kápolnák, masztabák, illetve egy kisebb piramis, talán egy királyné temetkezési helye.
Elsőként Richard Lepsius expedíciója vizsgálta meg az 1840-es években, de részletesen Flinders Petrie tárta fel később. A sírt már az ókorban kirabolták, ennek ellenére a bejárat megtalálása hónapokba telt a régészeknek, mert építői ügyesen elrejtették a piramis melletti udvar kövezete alá.
1889-ben Flinders Petrie II. Szenuszert sírjának egy elárasztott helyiségében talált egy ureuszt, ami eredetileg a fáraó temetkezési kellékei közé tartozhatott.

Ez ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. A közelben megtalálták egyik lánya, Szithathorjunet sírját is, benne számos ékszerrel, köztük melldíszekkel és egy diadémmal.

2009-ben egyiptomi régészek új ásatásokba kezdtek, és a káhúni piramis közelében fáraókori múmiákat találtak festett fakoporsókban. Ezek az első múmiák, melyeket ennek a piramisnak a környékén találtak.

Forrás: <1> <2>